Nem értettem miért hurcolt haza Lena pont a legjobb pillanatban. Már kezdtünk összebarátkozni Luis-al. Futottunk 6 utcáit. Gyakorlatilag a semmiért. Út közben megálltunk egy boltnál (helyesebben megállt Lena) . Bement, és kijött egy nyalókával. Nagyon meglepődtem. Leült a lépcsőre , és elkezdte enni. Tört a kíváncsiság újra.
-Lena! Te mit csinálsz? Ezt meg mire véljem?
-Néz Nina! Valamit el kell mondanom! Én nem teljesen az vagyok, aminek te gondolsz!
-Ezt meg hogy érted? - majd lekuporodtam mellé a lépcsőre.
-Nekem van egy súlyos betegségem. Amikor lemegy a vércukor szintem, elájulok. Ezért mindig magamál tartok egy nyalókát, vagy valamit. De most elfelejtettem.
-Azt hiszed ettől nem ugyan annak látlak, mint azelőtt? Ugyan az a jófej barátnő vagy, amilyen voltál! Sőt! Még jobb is! -erre Lena sírni kezdett, és újra összegubóztunk.
-Na jó! De most valahogy ki kell beszélnem Luisnak, hogy miért mentünk el szó nélkül. - majd egyszerre sírtunk, és nevettünk. Kicsit sajnáltam, hogy a legjobb pillanatban kellett otthagynom Luis-t, de Lena ennél fontosabb volt. Hisz a jóképű srácot, még csak most ismertem meg.
Hazaértem. Az első természetesen az volt, hogy felhívjam Luis-t. Megcsörgettem. Hosszú várakozás után végre felvette.
-Szia Luis! Bocsi hogy ott hagytunk, de Lena nem érezte jól magát. Azthiszem elkapott valamit!
-Ne rágd magad rajta! Jól elvoltunk Fanny-val.
-Tessék? Fannyval? De hisz átvert! Még mindig bízol benne?
-Azt hiszem akkor félre értettem a dolgot. Csak azért tette, mert tetszem neki! -ekkor anyu félbeszakítva belépet a szobámba:-Ilyen hamar itthon vagy? Maradhattál volna 11-ig! -ekkor elköszöntem Luis-tól, és anyához fordúltam.
-Ja! Hát Lena nem volt valami fényesen. Elkapott valami bacit!
-Kivel beszélgettél? Elpirúltál közben... Ez kettőt jelenthet: vagy szerelmes, vagy mérges vagy!
-Eltaláltad! Mind a kettő! Ez a szemét Fanny mindenbe beleszól! Nem hagy élni! Reggel nem hagyom annyiban a dolgot!
-Ne kapd fel a vizet! Inkább menny tusolni. Ömlik belőled az izzadság szag!
-Elég sokat táncoltam! Aztán elteszem magam holnapra. Jó éjt anyu!
-Jó éjt kicsim! Vagyis hát.. nem is olyan kicsim! -erre kifakadt belőlem az önfelett nevetés. Legalábbis önfelettnek tettetem . De pipa voltam Fannyra! Reggel az első dolgom lesz beolvasni neki!
Ha érdekelnek a szövődmények, olvasd a 4. részt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése