Az este a legjobb barátnőmnél aludtam. Gondolom sejtitek: Lena-nál. Most reggel van. Csak én vagyok ébren. Lena még békésen alszik. Nem szeretném zavarni. Előveszem a motyóm, és felöltözök. Lassan, óvatosan lelopóztam a lépcsőn. Megszólított Lena anyukája:
-Hogy-hogy ilyen korán fennt vagy Ninácskám? Ha Lena ilyen hamar felkelne hétköznap, sose késne el. De most hétvége van. Hagy aludjon a lustaság!
-Jó reggelt Mona néni! Igen, még úgy alszik mint a bunda. Nem volt szívem felkelteni! - mondtam nagyon halkan. Ekkor álmos hang szövődött le az emeletről:
-Nem is alszok.....csak...pihentetem a szemem.-úgy látszik Lena felébredt. Felszökdelek hozzá, és azt kérdezi tőlem:
- Neked hanyas a lábad? - meglepődtem. Mit érdekli őt az én lábam?
-Öhhh... 38-as. De téged mit érdekel?
-Majd meglátod!- azzal lehúzott a lépcsőn, egyenesen ki a bejárati ajtón. Elvezetett a közeli McDonald's -ba. Már tényleg nem értettem semmit. Ekkor bevezettet. Egyenesen az utolsó asztalig hurcolt, majd azt mondta jó hangosan, hogy Fanny is hallja, hisz ő is ott volt:
-Nina, ő itt Luis, Luis, ő itt Nina. Luis egy távoli ismerősöm. Most költözött a városba. Ismerkedjetek meg egy kicsit. Én addig rendelek.
-De mond Lena, ehhez minek a lábméretem?
Egyenesen beleszerettem az idegen srácba. Már belebanbultam kék szemeibe, amikor megszólított:
-Mondcsak Nina! Fájt amikor leestél a mennyből? Mert te egy igazi angyalnak tűnsz!
-Tudtad hogy nagyon cukin flörtölsz?
-Ki mondta hogy flörtölök? Azon már túl vagyok. Most ismerkedni próbálok.-mondta nyugodtan.
Ekkor visszatért Lena. Fúrta a kíváncsiság az oldalam, hogy minek a lábméretem. De nem kérdeztem meg. Amikor újra felállt Lena, Luis megragadta az alkalmat, és újra közelebb hajolt.
-Lesz az egyik haveromnál egy buli.. -de ekkor félbeszakította Lena:
-Nekem most rohannom kell .Majd jössz Nina!
-Folytasd csak Luis! - fordultam újra a jóképű ismertségem felé.
-Na szóval. Ott tartottam, hogy lesz egy buli. Mindenkinek kell egy párjának lenni. Nekem még nincsen. Arra gondoltam, eljöhetnél. - ekkor belül sírtam örömömben. De kívül próbáltam nem nagy dobra verni .
-Az jó lenne. És mikor lesz? Hol találkozzunk majd?
-Ma este 8-kor lesz. Ha gondolod lemegyek majd Lenához, és felveszlek ott- ekkor csak ez támadt a fejemben: van kocsija, és jóképű is. hol találok máshol ilyet?
Amikor elköszöntünk, és elindultam Lenához, már 6 óra volt. Ekkor a fejembe tört: mi a francba fogok menni én? Nincs egy göncöm se. A cipőről ne is beszéljünk. Amikor beértem Lenához, egyenesen a szobájába mentem. Nem volt ott. Lerohantam. Anyukája állt előttem:
-Lena nincs itthon. De ezeket a szatyrokat a lelkemre kötötte hogy adjam oda neked. És jó mulatást kívánt- majd ide adott két szatyrot. Az egyikbe egy ultra mini ruha volt, a másikban egy magassarkú. Ekkor megértettem minek a lábméretem. Nagyon imádtam Lenát. Ez a nap nagyon jó volt. De készülődnöm is kell.
Ha érdekel mi történt Ninával, olvasd el a következő részt. (Lehet még nincs kész, de ha készen lesz, és érdekel, kukkancs bele)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése